Yerba mate – Dél-Amerika bajnokitala

Főleg Argentínában, Uruguayban, Paraguayban és Brazíliában fogyasztják, valamint Szíriában és Libanonban. Hagyományosan egy forró, keserű, koffeintartalmú tea, amelyet a yerba mate növény szárított leveleinek áztatásával készítenek. A leveleket egy tál- vagy csésze alakú ivóedénybe helyeznek, amelyet „mate”-nak is hívnak. A mate többféle anyagból készülhet: szárított, kivájt tökből fa, fém, bőrrel bevont üveg vagy szilikon. Meleg vízzel (ideális esetben 75 Celsius fok, hogy ne égesse meg a leveleket) öntik le a leveleket, és a teát egy fém szívószálon keresztül kortyolják. Egyesek citrom- vagy narancshéjat, mentát vagy verbénát, míg mások, cukrot, mézet, kávéport vagy akár whiskyt adnak hozzá.

A ronda de mate, a mate fogyasztásának hagyománya a Guaraní néptől származik. A Guaraní egy nagyjából i.sz. 500-ra visszavezethető csoport, akik a mai Dél-Brazília, Északkelet-Argentína és Paraguay területén élnek. A guaránok hittek a yerba mate növény spirituális erejében. A guarániak számára a yerba mate növény a különféle tápanyagok gazdag forrása volt, és étvágycsökkentőként szolgált, mindkét tulajdonság segített túlélni a hosszú távú túrákat. Használták a matt szövetek festésére, májproblémák kezelésére, sőt vallási rítusaik részeként. A 16. század vége felé érkezett első jezsuiták a guaraníak megtérítése céljával érkeztek. Először megtiltották a tea fogyasztását, mert az ördögtől valónak tartották. Később elfogadottá vált a fogyasztása és használták másnaposság, egyes mérgezések és skorbut kezelésére. 1645-ben a jezsuiták elkezdték forgalmazni és termelni a yerba matét. Ennek köszönhetően a tea eladása Spanyolország fő bevételi forrásává vált. A szervezetre gyakorolt pozitív hatásai és értéke miatt ebből az időszakból származik az „oro verde”, a zöld arany elnevezés. A 18. század közepére a maté fogyasztása Dél-Amerikában rendkívül elterjedtté vált, minden népcsoport a saját szokása szerint készítette és fogyasztotta őket.

A maté-tea kereskedelme virágzó üzletággá vált, egészen addig, míg 1767-ben III. Károly el nem rendelte a jezsuiták kiűzését. A jezsuiták által alapított települések lassan elnéptelenedtek, az ültetvényeket visszahódította az őserdő. A yerba matét ismét csak az indiánok gyűjtötték be az őserdőben, természetes lelőhelyén. Csak a 20. század első felében élesztették fel újra a yerba maté termesztését a jezsuiták régi ültetvényeinek a helyén, és csak ezt követően hódította meg újra a kontinenst. A maté ivás nem egyszerű szomjoltó tevékenység, sokkal több ennél! Általános, hogy az emberek másokkal közösen matéznak. Így egy közös családi vagy baráti összejövetel során elengedhetetlen a maté tea ivás.

Hozzávalók

• mate csésze és bombilla
• mate tea
• víz

Előkészületi idő: 1 perc
Elkészítési idő: 5 perc